Karmester

Fischer Iván 1951-ben született Budapesten. Előbb zongorázni és hegedülni tanult, később cselló- és zeneszerzés-tanulmányokat folytatott. Hans Swarowsky híres bécsi karmester-osztályában szerzett diplomát, majd két évig Nikolaus Harnoncourt asszisztenseként dolgozott. Az utóbbi években zeneszerzőként is bemutatkozott, 2005-ben Amszterdamban saját szerzői estje volt.
Nemzetközi karrierje a Rupert Foundation 1976-os londoni karmesterversenyének megnyerésével indult. Jelentős nemzetközi sikerei után 1983-ban visszatért Magyarországra, ahol megalapítása óta a Budapesti Fesztiválzenekar zeneigazgatója. Emellett ellátja a washingtoni Nemzeti Szimfonikus Zenekar vezető karmesteri munkáját is. A BFZ és Fischer Iván közötti, ma már világhírű partneri kapcsolat a komolyzene utóbbi évtizedeinek egyik legnagyobb sikertörténete.

Fischer számos új koncertformát talált ki és honosított meg. Több fesztivál alapítása fűződik a nevéhez, így a kilencvenes évek nyári barokk zenei fesztiválja és a 2005-ben elindított Budapesti Mahler Ünnep, amely lehetőséget nyújt új művek rendelésére és bemutatására is.
Vendégkarmesterként Fischer Iván a legrangosabb zenekarokkal dolgozik. Több mint tíz alkalommal vezényelte a Berlini Filharmonikusokat, évente két hetet tölt a Concertgebouw Zenekarral. Az Egyesült Államokban rendszeresen dolgozik a New York-i Filharmonikusokkal és a Clevelandi Zenekarral. Számos korábbi operaházi fellépés után (Bécs, Párizs, London stb.) viszonylag ritkábban van alkalma operaprodukciók irányítására, de ezeket mindig jelentős nemzetközi figyelem kíséri. Párizsi Varázsfuvolája gyakran látható a Mezzo tévécsatornán, a Glyndebourne-ben 2006-ban általa vezényelt Così fan tutte pedig DVD-n is nagy siker. A Fesztiválzenekarral készített lemezeit számos nemzetközi díjjal – Gramophone-díj, Grammy-jelölés – jutalmazták.

Fischer Iván alapítója a Magyar Mahler Társaságnak és patrónusa a Brit Kodály Akadémiának. Göncz Árpád a Magyar Köztársaság elnökének Arany Emlékérmével, a Davosi Világgazdasági Fórum Kristály-díjjal tüntette ki. A francia állam „Chevalier des Arts et des Lettres” címmel, a magyar állam Kossuth-díjjal, Budapest pedig díszpolgári címmel ismerte el.