Debussy

d-moll szonáta csellóra és zongorára 

Kokas Dóra (cselló)

Balog József (zongora)

Schönberg

2. vonósnégyes, op. 10

Kelemen Kvartett: 

Kelemen Barnabás (hegedű)

Jonian Ilias Kadesha (hegedű)

Kokas Katalin (brácsa)

Vashti Mimosa Hunter (cselló)

Horti Lilla (szoprán)

szünet

Kurtág

Márta Liturgiája 

Lukács Miklós (cimbalom)

Sosztakovics

2. (e-moll) zongoratrió, op. 67

Alissa Margulis (hegedű)

Marc Coppey (cselló)

Balog József (zongora)

Kései, 1915-ös Cselló-zongora szonátájában – amelyet Kokas Dóra és Balog József előadásában hallhatunk – Debussy nem a jövőt, hanem a múltat kutatja: korábbi korok színpadi előadásaihoz nyúl, a darab tételeit saját elmondása szerint a commedia dell’arte figurái inspirálták. Arnold Schönberg 2. vonósnégyese nem csak amiatt formabontó, mert élete legsúlyosabb magánéleti válságát zenébe öntve ebben a műben szakít végleg a hagyományos tonalitással, hanem azért is, mert a vonósnégyes műfajának formai határain túllépve a hangszeres kamarazenébe bevonja az emberi hangot. A Kelemen Kvartetthez csatlakozva Horti Lilla, a Magyar Állami Operaház magánénekese adja elő a harmadik és a negyedik tételben Stefan George két versét. A koncert második felében Kurtág György Márta Liturgiája című műve után Sosztakovics e-moll zongorástriója hangzik el. Az 1944-ben írt művet szintén a veszteség járja át, a zeneszerző második zongoratrióját nem sokkal korábban elhunyt barátja, Ivan Szollertinszkij emlékének szentelte.