Népzenész, hegedűs prímás.

Pál István „Szalonna” napjaink egyik legkiválóbb prímása, az egyik legtöbbet foglalkoztatott népzenész, otthonosan mozog a Kárpát-medence valamennyi tájegységének népzenei világában.

1980-ban, Kárpátalján, a máramarosi hegyek tövében, Visken született. Szülei, Jancsó Katalin és Pál Lajos zenetanárok, mai napig szülőföldjük aktív zeneművelői. Zenei tanulmányai a tiszapéterfalvi zeneiskolában kezdődtek, majd Murzsa Gyulánál, a szomszédos faluban folytatódtak, ahol a régi cigányzenészképzés hagyományai szerint tanulhatta a mesterséget. Középiskolai tanulmányait a Debreceni Református Kollégium Gimnáziumában végezte. 2007-ben a Nyíregyházi Főiskola ének-zene, népzene szakán szerzett tanári diplomát. A Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem népi vonós tanári szakán 2012-ben végzett.

A Galga zenekar, majd a Fonó zenekar tercprímása volt. 2002 óta dolgozik a Magyar Állami Népi Együttes zenekarában, pár év alatt lett az együttes zenekarvezető prímása, jelenleg művészeti igazgatója.

Megalakította saját bandáját (Szalonna és bandája), melynek repertoárján a legszebb kárpát-medencei dallamok mellett népzenei feldolgozások is szerepelnek. Az együttes Európától Amerikán át Ázsiáig a világ számtalan pontján fellépett már. Három nagylemezt jelentettek meg.

A muzsikálás mellett rengeteg erdélyi és kárpátaljai népzenei gyűjtés fűződik a nevéhez, a tehetséges ifjú muzsikusok tanításából is intenzíven kiveszi a részét, továbbá zeneszerzőként is aktív.

Számos rangos díjjal ismerték el munkáját: 2010-ben megkapta a Magyar Köztársasági Ezüst Érdemkeresztet, 2013-ban a Magyar Örökség Díjat, 2015-ben a Liszt Ferenc-díjat, 2019-ben pedig Magyarország Érdemes Művésze lett.